NYUGTALANSÁG

Szorongva szomorkodnak, úgy várják, hogy a nagylány
megjöjjön. A kicsik sem nyaggatják már a macskát,
és nem is jut eszükbe, ötletük elapadván,
több kitalálós játék, hogy az időt mulassák.

Apjuk időnként fölnéz az órára. A percek
mind hosszabbak. Felötlik egy kemény szó, de nyomban
a torkukba is fojtják. A varrásra merednek
a varrogató lányok a csönd ülte sarokban.

Tíz óra, s még nincs itthon. Már senki sem tagadja,
mint kezdetben, hogy a fájó gyanúnak van alapja ...
Az apa, elfelejtve az imént kinyitott könyvet,

újból szivarra gyújt. A várakozásba fáradt
gyerekek nem kérdeznek semmit, halkan köszönnek,
s jóéjszakát kívánva vetnek maguknak ágyat.