MELYBEN SORSÁRÓL PANASZKODIK: SEJTETVÉN A VÉTKEKKEL SZEMBEN ÉRZETT UTÁLATÁT, MAGYARÁZATÁT ADJA ANNAK, HOGY MIÉRT MULATJA MAGÁT A MÚZSÁK KÖRÉBEN

Mit nyersz, világ, az üldözött keservén?
Mit vétek én neked, ha megkisérlem,
hogy gyönyöröd értelmem által éljen
s ne gyönyörűségednek éljen elmém?

Gazdagságodban kedvem sose lelném,
nehéz soromban inkább megelégszem,
ha kapzsi elmém gazdagodni érzem,
mintha elmémmel vagyonom növelném.

Távozz, szépség, ki megtöretve térdet
korodnak hajtasz undok félelemből;
vessz el, rothadt vagyon, csalóka méreg;

jobb ha konok hit óv a balga tettől:
inkább éljek hívságaiddal, élet,
mintsem hívságaidban éljelek föl.